Aranyeresség, aranyér betegség, aranyérproblémák

Az aranyer.com oldalain tájékozódhat az aranyér betegség tüneteiről, okairól, a diagnosztizálásról, a gyógyítás lehetőségeiről, és sok más információról, amely kapcsolódik az aranyeres betegséghez. Ha esetleg nem találja oldalainkon az Önt érdeklő információt, akkor kérdezzen levélben vagy telefonon, és minden az aranyérrel összefüggő kérdésére választ kap.

Proctológiai magánrendelés Budapesten!

Aranyér

Mi az aranyér?

aranyér, kitüremkedő csomókA végbél, ill. a végbélnyálkahártya finom ér- és ideghálózattal rendelkezik, szervezetünk egyik legérzékenyebb területe. A szabályos végbélműködéshez, a széklet tartásához, ill. a megfelelő széklet ürítési mechanizmushoz pótolhatatlan szerepe van ezen érhálózatnak, érpárnázottságnak. Cél az eredeti állapot megtartása (preventio), ill. kialakult betegség esetén az érpárna és a végbélnyálkahártya épségének kialakítása, betegség megszüntetése. Viszont általános tapasztalat az, hogy a betegek nem szívesen fordulnak végbéltáji panaszukkal az orvoshoz. Beszélni kell a kellemetlen tüneteikről, és meg kell mutatni a fájdalmas területet, félnek a vizsgálattól, félnek az esetleges rossz hírtől. A végbéltáji panaszok esetén: nemcsak aranyérbetegség okozhat olyan tüneteket, hanem a nyálkahártya gyulladása, kifekélyesedése, a végbél jó- és rosszindulatú daganatai is. A végbélrák azonban korai szakban felfedezve gyógyítható betegség. Ezért nagyon fontos, hogy mielőbb rászánja magát a beteg az orvosi vizsgálatra. A vizsgálat – a végbéltükrözés – fájdalmatlan, percek alatt elvégezhető, és pontos, megnyugtató eredményt ad. A kialakult aranyérbetegség vissza nem fordítható, kezelés nélkül panaszokat okoz, előbb-utóbb a legsúlyosabb szövődmények is kialakulhatnak. Az aranyérbetegség a leggyakoribb végbél környéki betegség. A fejlett országok felnőtt lakosságának közel 50 %-nál megtalálható valamilyen fokú aranyeres elváltozás, mely így népbetegségnek tekinthető. Ha az érpárnát rögzítő kötőszövet megnyúlik, az érhálózat kitágul, az aranyeres párna lecsúszik, a végbélcsatornából előesik aranyeres betegségről beszélünk. Elhelyezkedésük szerint külső és belső aranyeres hálózatot különböztetünk meg. A belső aranyerek szakorvosi vizsgálat alkalmával igazolhatók könnyen, míg a külső aranyerek végbélnyílásnál tapintható és látható csomóként jelennek meg.

Az aranyérbetegség tünetei

Fő tünetei

  • vérzés,
  • fájdalom,
  • kitüremkedés,
  • előesés (prolapsus),
  • viszketés,
  • váladékozás,
  • székelési nehezítettség

A tünetek felléphetnek egészen korai stádiumban is, de lehet, hogy előrehaladottabb fokozatnál sem észlel a beteg panasz, így későn jut el orvoshoz. A korai felismerés ( tünettel vagy anélkül) lehetővé teszi a kíméletes, ambuláns gyógyítást, míg későn felismert esetben sokszor már csak a műtét segít véglegesen. A tünetek kialakulása a napi normális életvitelt zavaró vagy akár lehetetlenné tévő kellemetlen panaszokká válhatnak.

A fent felsorolt tünetek az aranyér tünetei, de más, súlyosabb betegség hírnökei is lehetnek, ezért érdemes panaszok esetén orvoshoz fordulni.

Az aranyér tüneteinek magyarázata

A betegek panaszai között a leggyakoribb az aranyér vérzés, mely gyakran friss piros vérzésként jelentkezik, vagy a wc papíron pecsételően vagy a WC- kagylóba lecsöppenve látszik. Az előesés (prolapsus) a székelési préselés során alakul ki és társul egy kellemetlen nyomásérzéssel, fájdalommal. III.-IV. fokban az aranyér nem húzódik vissza, és ennek hatására elégtelen lesz az érpárnázottság, mely miatt váladékozást, nyálkahártya irritáció miatti nedvedzést észlelünk. Ezen nedvek felmarják a végbél (perianalis) regiót és felelőssé tehetőek a perianalis irritációért vagy a viszketésért. A IV. fokú aranyérnél az erek megtöretődnek (strangulálódnak), elfolyásuk, kiürülésük lehetetlenné válik és heves, akut fájdalmat okoznak. A vénás áramlás nehezítettsége és az erek gyulladt, akut állapota kizáródáshoz (incarceratiohoz) vezet, mely thrombosist és elhalást eredményezhet. Ezek a tünetek kialakulhatnak és rosszabbodhatnak a terhességek alatt, szülést követően, székrekedéses állapotban, jelentős testsúly ingadozás során (obesitas), illetve munkahelyi körülmények miatt (tartós állás/ülés).

Az aranyér vizsgálata, diagnózis

Az aranyér vizsgálathoz előkészítés (beöntés, bélmosás, hashajtás) nem szükséges, székletürítés vizsgálat előtt javasolt. A vizsgálat előtti koplalás, ill. éhgyomri állapot nem szükséges. A konzultáció a páciens kikérdezésével kezdődik. A következő kérdésekre mindenképpen számítani lehet:

  • Rendszeres-e a széklete?
  • Véres széklete volt-e már?
  • Fájdalma székeléskor előfordult-e?
  • Duzzanatot, csomót tapint-e?
  • Viszketést, váladékozást, fogyást észlelt-e?
  • Volt, van-e a családban rosszindulatú daganatos beteg
  • Panaszaival vizsgálták-e már korábban?
  • Van-e egyéb betegsége, gyógyszerérzékenysége?
  • Szed-e valamilyen gyógyszert, különös tekintettel a véralvadásgátlókra?

Érdemes a válaszokat előre átgondolni, a korábbi papírokat elhozni.
A proktológiai vizsgálatot a legkevésbé kellemetlen és a szemérmet legkevésbé bántó bal oldalfekvő helyzetben és a hashoz felhúzott térdekkel végezzük. Nagyon fontos a vizsgálat és a kezelés alatt a testi-lelki ellazulás, ami a körülményeket tekintve sokszor igen nehéz. Ehhez segít talán hozzá a nyugodt környezet, a vizsgálószemélyzet türelme és megnyugtató viselkedése. Fontos elkülöníteni a székeléstől független vagy székelés kapcsán jelentkező végbélvérzést, és gondolni kell colorectalis (vastagbél) rák előfordulásának lehetőségére, és annak kizárására (colonoscopia).

A vizsgálat minden esetben a végbéltájéki (perianalis) bőrterület megtekintésével kezdődik. A következő elváltozások ismerhetőek fel e terület megtekintésekor: bőrkinövés (skin tag), fissura (végbél repedés), fistula (végbél sipoly), abscessus (tályog), polyp (jó-) vagy rosszindulatú daganat. Ez után következik az ujjal való végbélvizsgálat (rectalis digitalis vizsgálat, RDV), mikor is a végbél fájdalma, a fájdalmasság iránya, a záróizom feszessége, esetleges kinövések is vizsgálhatók. Nagy fájdalom esetén a további vizsgálatot nem végzünk, a betegség állapotát csak rontja, a komplex vizsgálat egy későbbi időszakban folytatandó, addig tüneti kezelést alkalmazunk. A végbéltükrözéskor (anoscopia) a végbél alsó 4-8 centiméterét lehet megvizsgálni, ekkor lehet a normál érpárnázottságot (a bal oldalsó, a jobb elülső és a jobb hátsó regió (3, 7, 11 óra)), ill. az aranyerek állapotát rendesen megítélni. Az aranyerek nagysága, súlyossága, gyulladásos állapota ill. a vérzés intenzitása megítélésre kerül. Ilyen előkészülettel történik az aranyerek esetleges kezelése – gyűrűzése – is. Ha a panaszok és tünetek, a talált kép felveti más, súlyosabb betegség (vastagbél rák) meglétét, úgy indokolt a további tükrözéses vastagbél vizsgálat (colonoscopia) elvégzése.

Proktológiai vizsgálat

A proktológiai (aranyér) vizsgálatot a legkevésbé kellemetlen és a szemérmet legkevésbé bántó bal oldalfekvő helyzetben és a hashoz felhúzott térdekkel végezzük. Nagyon fontos a vizsgálat és a kezelés alatt a testi-lelki ellazulás, ami a körülményeket tekintve sokszor igen nehéz. Ehhez segít talán hozzá a nyugodt környezet, a vizsgálószemélyzet türelme és megnyugtató viselkedése. Fontos elkülöníteni a székeléstől független vagy székelés kapcsán jelentkező végbélvérzést, és gondolni kell colorectalis (vastagbél) rák előfordulásának lehetőségére, és annak kizárására (colonoscopia).


Tovább olvasom

Aranyérsebészet műtét nélkül!

Az aranyér kezelhető kórházi kezelés nélkül is, fájdalommentes, ambuláns körülmények között megfelelő technikai háttér birtokában. Az aranyeres panaszokkal érkező betegek legfrissebb szakmai elvek szerinti vizsgálata, a legkisebb megterhelést jelentő terápia alkalmazása a célom a rendelés során. A rendelőben lévő eszközökkel aranyeres betegséget járóbetegként, fájdalommentesen, műtét nélkül, végleges, sebészeti módszerrel kezeljük. Az ambulancián számtalan egyéb sebészeti betegség (sérv, visszér, bőrelváltozások) vizsgálatát, diagnosztizálását, terápiás javaslatát végezzük nyugodt, barátságos és diszkrét légkörben és elegáns környezetben. Bízom benne, hogy a honlapon szolgáltatott információk önmagában is segítséget nyújtanak panaszai kiismerésében, illetve a megfelelő megoldás megtalálásában.

Ha segíthetek, várom rendelőmben.

Az aranyér kiváltó tényezői

Az kiváltó okok közül kiemelendő a veleszületett, örökletes tényezők (kötőszöveti gyengeség), fokozott hasüregi nyomásviszonyok (terhesség, szülés, székrekedés, nehéz súlyok emelése, bélürülési zavarok /székrekedés/), ill. egyéb civilizációs ártalom, mint pl. elhízás, életmódbeli káros tényezők (mozgáshiány, tartós állás-ülés), helytelen táplálkozás (rostszegény étrend, csípős, fűszeres, zsíros ételek).

Aranyér osztályozása, súlyossága

Aranyér klasszifikációja:

A beosztás a csomóknak a nagyságát, és előesésének (prolapsus) súlyosságát osztályozza. Ez a besorolás nem tükrözi szükségszerűen a beteg panaszainak súlyosságát.

1, Az elsőfokú nodusok vérezhetnek, de nincsen egyáltalán prolapsus.

2, A másodfoknál az aranyér prolabálódik nyomásfokozódás (székelés) esetén, de spontán visszahúzódik.

3, A harmadfokú aranyerek esetében a székeléskor előesett csomók csak manuális repositio (ujjal való visszahelyezés) segítségével helyezhetőek vissza.

4, A negyedfok a végső stádium, itt előesett, kizáródott, incarcerált aranyér csomók vannak.

Aranyerek műtéti megoldásai I.

Hagyományos műtéti megoldás (ma már ritkán alkalmazzuk)

Műtétek

A műtéti megoldás mellett döntünk III.- IV. fokú aranyerek esetében, ill. a korábbiakban említett methodusok hatástalansága, tartós panaszok fennállása esetén. Általános megítélési elv, hogy a hagyományos (nyitott és zárt) haemorrhoidectomiák jelentős mértékben érintik az anoderma (végbél) érző területét, emiatt komoly fájdalommal járnak műtétet követően, ill. a műtét későbbiekben befolyásolja a széklettartási képességet, vagy tartós stenosist (szűkületet) okozhat. Európában a Milligan-Morgan szerinti nyitott aranyérműtét terjedt el leginkább, mely 1937-ben lett bevezetve a gyakorlatba. Ennél a műtéttípusnál a bőr és nyálkahártya bemetszést követően lepreparáljuk az aranyeres halmazt az analis sphincter (végbélzáró) izomzatról, a tápláló eret lekötjük, és a sebet nyitva hagyjuk, hogy későbbiekben sarjadjon magától. A sebfelszínek között nyálkahártya és bőrhidakat kell hagyni, hogy a gyógyulás oldalról történhessen. Általában a betegek addig maradnak kórházban, míg az első szövődménymentes székletürítés megtörténik. Az hazamenetel függ még a betegek fájdalmaitól, ill. annak kórházi csillapításának szükségességétől (iv. th.). Kellő felvilágosítás és kielégítő háziápolás mellett a betegek hamarabb otthonukba bocsáthatók. Ilyen esetben felügyelni kell a sebek állapotát, a széklethabitus rendezését, a higiéniai teendők betartását, a lázmenetet, a vizeletürítést és tekintetbe kell venni utóvérzés, gyulladás lehetőségét.

Aranyerek műtéti megoldása II.

Longo szerinti aranyérműtét

aranyér gyógyításA prolapsussal járó, előrehaladott, III.-IV. fokú aranyerek sebészetében új fejezetet nyitott meg Antonio Longo, palermoi sebész 1993-ban, amikor bemutatta azt az új technikát, melyet most már több, mint 10 éve alkalmazunk a modern gyógyászatban. A műtéthez egy körkörös bélvarrógépet (PPH gép) használunk. Egy dupla titán kapocssor és körkörös penge segítségével a végbél csatornából egy nyálkahártya hengert metszünk ki (circularis mucosectomia) és egy varratsort hozunk létre a szövetek egyesítésére. Ezzel elérjük, hogy az előesés szűnik, a nodusok visszahúzódnak, javul a vénás kiáramlás, kiürülnek a véredények, a tápláló verőereket megszakítja, ezzel elsorvasztva a bennmaradt ereket. A műtét során az érző bőrterület nem érintett ill. bőrsebzés nem történik, így a műtét utáni fájdalom minimális, a kórházi elbocsátás, ill. a munkaképesség visszanyerése rövid időn belül megtörténik (financiális és szociális biztonság).

A műtétet általános, vagy gerincvelői érzéstelenítésben végezzük, várható időtartama 20 perc. Előfordulhat végbél körüli véraláfutás, a külső aranyér és a kis bőr függelékek vizenyője, duzzanata, gyulladása. A műtétet követő héten, a panaszok enyhülésével a fizikai terhelés lassan fokozható, de erős fizikai igénybevétel, sportolás, tartós ülés, préselés nem megengedett. A megszokott diéta rostos táplálékokkal való kiegészítése, bő folyadék bevitel javasolt. A műtétnek ritkán vannak gyulladásos szövődményei, melyek oka baktériumoknak a mélyebb szövetekbe való jutása, tályogképződés. Ennek megelőzésére adunk antibiotikumot.

Az aranyér konzervatív kezelése

A konzervatív terápia első lépéseként a diétás és életmódbeli változtatásokat lehet kiemelni. A rostmennyiség bevitelének növelése és a kellő folyadékbevitel lágyítja a székletet, megelőzi a székrekedést, kialakítja a rendszeres székelést, ezáltal csökkenti a székelési prés alkalmazását. A rostbevitel növelése a prolapsussal nem járó betegség esetében enyhíti a panaszokat, de kb. 6 hét kell az érezhető eredményig. Az életmódbeli változtatások magukban foglalják a rendszeres testmozgást, a testsúly optimalizálását, a rendszeres székelési szokások kialakítását.  A fokozott rostbevitel kimutatottan csökkenti a székeléskor jelentkező aranyér vérzést, illetve a székeléssel kapcsolatos diszkomfort érzés előfordulását belső aranyerekkel rendelkező betegeknél, de nem javít a prolapsus súlyosságán.

Sürgősségi sebészi beavatkozások

Járóbeteg rendeléseken alkalmazható sebészi megoldások II., III. fokú nodusok esetében lehetségesek. Ezen kezelések fájdalommentesen elvégezhetőek, mivel a kezelés lokalizációja a línea dentata (érzőzóna) felett, fájdalom beidegzéssel nem rendelkező területen történik. Ha fáj a betegnek, akkor nem jó magasságban történik a beavatkozás. Leggyakrabban alkalmazott ambuláns kezelés az 1963-ban Barron által kifejlesztett technika, mely során anoscopián keresztül felkeresik az aranyerek eredését és egy speciális eszközzel gumigyűrűt helyeznek fel az érhalmaz tövére (ligatio). A strangulált nodusok (lekötött aranyerek) napok alatt necrotizálnak (elhalnak), majd lelökődnek. Alapjuk ezt követően behámosodik.

A három típusos lokalizáció közül csak az egyik irányt kezelik egy alkalommal és minimum 2 hét gyógyulási időszakot követően ligálják a következő irányban lévő érhalmazt. A kezelés során kialakulhatnak szövődmények az enyhébbtől egészen a nagyon súlyosig. Haemorroidealis thrombosis, gyűrű dispositio, enyhe vérzés, végbél nyálkahártya fekély, tartós diszkomfort érzés tekinthető enyhébbnek. Súlyosnak minősített már a vizelet retenció, heves rectalis (végbél) vérzés, kismedencei sepsis (gyulladás), perianalis abscessus (tályogképződés).

Ambuláns eljárások közé sorolható még az injekciós scleroterápia, cryotherápia, infravörös fotocoagulatio, illetve a Doppler vezérelt artéria aláöltés.

A III.-IV. fokú aranyereket ambulánsan kezelni nem hatásos, illetve veszélyes. Ebben az esetben egynapos sebészeti beavatkozásként alkalmaznak egy fájdalommentes, modern műtétet (LONGO).

Az aranyeres betegség szövődményei

Gyakran súlyos szövődményei lehetnek az aranyeres csomók kizáródásának, az ún. „aranyér krízis” (fájdalom, duzzanat, gyulladt végbéltáji erek, hőemelkedés vagy láz, elesettség) kialakulása. Ilyen esetben a beteg sürgős proktológiai/sebészeti ellátása szükséges! Gyakoribb szövődménye még a vérzés. Első alkalommal – különösen, ha valaki nem tud létező aranyeréről a végbélből származó vérzés felesleges rémületet is okozhat. Az esetek egy részében azonban végbéldaganat tünete is lehet, ezért az aranyér kezelést vagy műtétet megelőzően mindig végzünk végbéltükrözést.

A gyakori vérezgetés következtében azonban krónikus vérszegénység alakulhat ki.

Aranyérről kérdezték

1. Fájdalmas-e a végbél vizsgálata?

A végbél vizsgálatát ujjal ill. végbéltükörrel végezzük. A végbéltükrözés is a páciensek nagy részénél fájdalmatlan, jól tolerálható. A vizsgálat fájdalmas lehet, ha a végbél gyulladásos folyamata zajlik, vagy ha a páciens túlzottan fél a vizsgálattól, feszít, a végbélzáró izom tónusa fokozott. Fájdalmat nem okozunk, ilyenkor nem erőltetjük a végbéltükrözést.

2. Hogyan készüljek a végbél vizsgálatra?

A végbél vizsgálatához speciális előkészítés nem szükséges. A páciens ehet-ihat, hashajtó alkalmazása nem javasolt. Beöntést sem otthon, sem rendelőnkben nem alkalmazunk.

3. Mennyi ideig tart az ”aranyeresség” vizsgálata?

Első találkozás alkalmával végezzük a teljes sebészeti és proctológiai szűrést, mely kb. 20 percet vesz igénybe. Ebből a ’kellemetlen’ rész kb. 1-3 perc.

4. Mennyi ideig tart egy komplett “műtét nélküli” aranyér kezelés járóbetegként?

Aranyerek kezelését mindig csak egy irányban végezzük egy alkalommal. Teljes aranyér kezelése 3-4 alkalmat vesz igénybe. Kezelések között másfél-két hét gyógyulási időt hagyunk.

5. Mennyibe kerül az aranyerek ambuláns kezelése?

A kezelés pontos árát nem lehet megadni táblázatszerűen, főleg az első vizsgálat előtt.
Az első vizsgálat ára 15.000.- Ft, ami tartalmazza a sebészeti és végbélsebészeti szűrést, diagnózist, terápiás javaslatot, szakorvosi véleményt. Az első vizit alkalmával lehet megítélni a további találkozások számát, szükséges kezelés fajtáját és költségét.

6. Hogyan jelentkezhetek vizsgálatra?

Bejelentkezés legegyszerűbben a 06-20-321-5239 -es telefonszámon. A kapcsolat alfejezet alatt az összes elérhetőség megtalálható.

7. Fájdalmas-e az aranyerek ambuláns “műtét nélküli” kezelése?

Az általam használt eszközök lehetővé teszik, hogy az aranyerek kezelését egy olyan területen végezzem, ahol már nincsenek fájdalombeidegző idegek, így nem tud fájni sem. Tompa nyomó, égő érzés lehet, fájdalom nem.

8. Mennyi ideig tart egy aranyér kezelés?

Az aranyér kezelés általában 2-3 percet vesz igénybe. Ebből ered, hogyha a páciens alkalmas az aranyér ambuláns kezelésére, úgy az – kívánság szerint- az első alkalommal is elkezdhető.

9. A vizsgálat, illetve a kezelések után lehet-e dolgozni?

Általában a vizsgálat és kezelés után a páciens azonnal elhagyhatja a rendelőt, gyógyszert, injekciót nem adunk, vezetésre, ill. munkavégzésre alkalmas a nap hátralevő részében. Kis beavatkozások (pl. thrombus eltávolítás) után általában 20-30 perc megfigyelési időt hagyunk.

Étrendi javaslatok aranyér esetén

Az étrendi javaslatoknál elsősorban a diétás és életmódbeli változtatásokat lehet kiemelni. A rostmennyiség bevitelének növelése (például búzakorpa, gabonafélék, magok fogyasztása) és a kellő folyadékbevitel lágyítja a székletet, megelőzi a székrekedést, kialakítja a rendszeres normális székelést, és lecsökkenti a székelésnél előforduló hasprést. A fokozott rostbevitel hasznosságát klinikai vizsgálatok is igazolták, ugyanis a rostos ételek fogyasztása csökkenti a székeléskor jelentkező aranyeres vérzést illetve a székeléssel kapcsolatos kellemetlen érzés előfordulását belső aranyerekkel rendelkező betegeknél, de nem javít az aranyér súlyosságán. A rostbevitel növelése az előreeséssel nem járó aranyerek esetében enyhíti a panaszokat, de körülbelül 5-6 hét kell az érezhető eredményig. Az életmódbeli változtatások magukba foglalják a rendszeres testmozgást, a testsúly optimalizálását. Kerülendők a hasfogó, puffasztó, zsíros ételek, a mértéktelen húsfogyasztás, alkohol, csokoládé, banán, erős, bélizgató fűszerek. Ajánlott a különféle gabonák fogyasztása,  búzacsíra, friss zöldségek, héjas gyümölcsök, mogyoró, müzli, tejtermékek, gyümölcsjoghurt, gabonát tartalmazó joghurt, különféle magok, napraforgó, mazsola, méz. Jó hatású a szilvalekvár fogyasztása, a nyírfacukor, joghurt, savanyúkáposzta, a kávé mértékkel történő fogyasztása. Fontos a rendszeres (lehetőleg reggeli) székelési szokás kialakítása, a székrekedés elkerülése.

Az aranyér otthoni kezelése

Számos készítmény áll rendelkezésre az aranyér gyógyszeres kezelésére. A kúpok legtöbbször helyi fájdalomcsillapítókat, enyhe érösszehúzókat (astringens), vagy gyulladáscsökkentőket tartalmaznak. Ezen összetevők átmenetileg csökkentik a tüneteket, de mivel alapvetően nem befolyásolják az aranyér kóros mechanizmusát, nem hatnak az analis érpárnázottságra. Tartós alkalmazása a végbél bőrének irritációját, ekcémát okozhat, illetve az összetevők rectalis felszívódása miatt szisztémás mellékhatások is jelentkezhetnek. A szájon át szedhető készítmények hatóanyagai a vénás tónust javítják, illetve gátolják a prosztaglandin felszabadulását. Ezen hatások jól kihasználhatók akut aranyér krízisben illetve haemorroidectomiát követő másodlagos vérzés megelőzésére.

Betegfelvilágosító – tájékoztató – beleegyező nyilatkozat

Tisztelt Betegünk!

Köszönjük, hogy rendelőnket tisztelte meg bizalmával. Az aranyeres betegségről ill. a végbél egyéb betegségeiről, a lehetséges gyógymódokról, esetleges műtéti eljárásokról a következő tudnivalókat közöljük Önnel.

Az ambulanciánkon végzett vizsgálathoz szükséges egyben az Ön beleegyezése is. Ahhoz, hogy Ön dönteni tudjon, az alábbi ismertetéssel szeretnénk segítségére lenni a betegségéről, valamint a vizsgálat, majd a beavatkozás módjáról, jelentőségéről, következményeiről és a szóba jöhető szövődményekről.

Aranyér

A végbél, ill. a végbélnyálkahártya finom ér- és ideghálózattal rendelkezik, szervezetünk egyik legérzékenyebb területe. A szabályos végbélműködéshez, a széklet tartásához, ill. a megfelelő széklet ürítési mechanizmushoz pótolhatatlan szerepe van ezen érhálózatnak, érpárnázottságnak. Célunk az eredeti állapot megtartása (preventio), ill. kialakult betegség esetén az érpárna és a végbélnyálkahártya épségének kialakítása, betegség megszüntetése.
A kialakult aranyérbetegség vissza nem fordítható, kezelés nélkül panaszokat okoz, előbb-utóbb a legsúlyosabb szövődmények is kialakulhatnak
Az aranyérbetegség a leggyakoribb végbél környéki betegség. A fejlett országok felnőtt lakosságának közel 50 %-nál megtalálható valamilyen fokú aranyeres elváltozás, mely így népbetegségnek tekinthető.
Ha az érpárnát rögzítő kötőszövet megnyúlik, az érhálózat kitágul, az aranyeres párna lecsúszik, a végbélcsatornából előesik aranyeres betegségről beszélünk.
Elhelyezkedésük szerint külső és belső aranyeres hálózatot különböztetünk meg. A belső aranyerek szakorvosi vizsgálat alkalmával igazolhatók könnyen, míg a külső aranyér végbélnyílásnál tapintható és látható csomóként jelenik meg.

Okok közül kiemelendő a veleszületett, örökletes tényezők (kötőszöveti gyengeség), fokozott hasüregi nyomásviszonyok (terhesség, szülés, nehéz súlyok emelése, bélürülési zavarok /székrekedés – hasmenés/), ill. egyéb civilizációs ártalom, mint pl. elhízás, életmódbeli káros tényezők (mozgáshiány, tartós állás-ülés), helytelen táplálkozás (rostszegény étrend, csípős, fűszeres, zsíros ételek).

Fő tünetei a vérzés, fájdalom, kitüremkedés, előesés (prolapsus), kiboltosulás, viszketés, váladékozás.
Az aranyeres csomók méretük és az előesés súlyossága alapján négy fokozatba sorolhatóak ( I-IV. stádium).

Az aranyeres panaszok a normális életvitelt zavaró vagy akár lehetetlenné tévő kellemetlen panaszokká fajulhatnak az idő múlásával. A fent felsorolt tünetek az aranyér tünetei, de más, súlyosabb betegség hírnökei is lehetnek, ezért érdemes panaszok esetén orvoshoz fordulni. Súlyos szövődménye lehet az aranyeres csomók kizáródása, az ún. “aranyeres krízis” (fájdalom, duzzanat, gyulladt végbéltáji csomók, hőemelkedés vagy láz, elesettség) kialakulása. Ilyen esetben sürgős proktológiai/sebészeti ellátás szükséges! Az aranyérbetegség kezelésében ma már egyre kisebb helyet kap a műtéti, a fekvőbeteg ellátás.


Tovább olvasom